Aug. 14.

Végre nem fáztunk éjjel és kényelmes ágyban aludtunk! Igazság szerint egy hétig a sátorban is jó idő volt éjszakánként, de Burgundiát elhagyva hűvös lett hajnalonként, és a vékony hálózsákosok (mindenki, Zolit kivéve) néha fáztak. Érdekes módon sokat számít, hogy a gyerekek a sátoron belül még egy belső sátorban vannak, ott érezhetően melegebb van reggelenként.

A szállásunkon reggelit kaptunk, kenyeret és édes mindenfélét, pl. joghurtot, süteményt, lekvárokat, nutellát, müzlit. 10 óra körül elindultunk a közeli Dol de Bretagne-ba, megnéztük a szép régi belvárost és a katedrálist. Szerencsére a parkolás nem volt gond. Utána St. Malo-ba mentünk és a vendéglátónk tanácsára megkerestük a r. Paul Feval parkolót a Hippodrom mellett, ahol 3.30-ért egész nap lehet parkolni és ingyenes busz közlekedik folyamatosan az óváros és parkoló között. Milyen kár, hogy más városok nem ismerik ezt a szolgáltatást, mennyi mindent megnézhettünk volna már az elmúlt években, ami parkolási gondok miatt kimaradt. (Például Dubrovnik, ami hasonlít is egy kicsit szerkezetében St. Malo-hoz.)

Tehát busszal bementünk az óvárosba, ahol másokhoz hasonlóan körbesétáltunk a  várfalon, ahonnan pazar kilátás nyílik a tengerre és a közeli szigetekre, sziklákra. Utána a belvárosban is körülnéztünk, mindenféle érdekes dolgot árulnak, ételek közül itt a kagyló a legnépszerűbb, annak is sokféle változata van. Népszerűek a palacsinták, a sós a galette, édes a crépe, mindegyiket nagyon sokféleképpen töltik, végignéztük a kolbászos-sajtos galette készítését. Láttunk olyan büfét is ahol nagy fánkot  elvágták és egy nagy késsel belekenték a nutellát, lekvárt stb. 

Dol de Bretagne, házsor

Sok szép napsütéses kép St. Malo-ról

 Lassan ebédidő lett, úgy gondoltuk, útban az új kempingünk felé egy Quick-ben eszünk, amit már láttunk a parkoló felé haladva. Sajnos abból nem lett semmi, mert már megint nem volt kitáblázva, hol kellene lefordulni a Centre commercial felé. Mentünk tovább.

Később már találtunk egy másik leágazást, ott egy ázsiai éttermet „Annyit eszel, amennyit bírsz” menüvel, így aztán mindenki jól beevett, le is mondtam a vacsorai főzésről. Még bementünk egy Intermarché-ba ott, mert 15-e itt ünnep lesz, vettünk holnapra húst és ami még kell. Itt a helyi specialitás a különböző kekszek lennének, de egyáltalán nem vonzóak, nyomott mintás vajas kekszek, drágán, nem veszünk. Vett viszont Zoli a szomszédos Decathlon-ban két plédet még, hogy ne fázzunk éjjel.

Az új kempingünk már Bretagne nyugati részén, a Rózsaszín Gránit parton van, Trebeurden település szélén. Itt már dombos-sziklás a táj, kihívás lehet a biciklizés. Érkezésnél a recepciós-tulajdonos értetlenkedett, pedig csak egyszerűen nem volt rendben a nyilvántartása, pedig ez volt az egyetlen kemping, ahová még előleget is utaltunk. Igazság szerint az összes környékbeli kemping a tengerparton kért volna, jogos is, mindenhol teltház van, itt is. Aztán kikerestük a foglalást, kicsit beszélgettünk – ő csak franciául -, és kifejezetten barátságos lett. Ez egy kicsi családias kemping, teraszos kialakítással, most, hogy írok, előttem a tenger van, nagyon szép a kilátás. Amúgy semmi extra, mosógép sincs, kézzel kimostam, amit nagyon kellett, és a kikötőben van önkiszolgáló mosoda. Volt valami zaj, mint a hajókürt, de kiderült, hogy csak két szamarat tartanak itt alattunk. A part szép, homokos, mögötte sziklák, erős a dagály-apály.

Tengerpart a kemping alatt

Kipakolás után

Kilátás az asztaltól

Kilátás egy kicsit messzebb

Vacsora

Utazás közben rájöttünk, hogy már régen a nyugati hosszúságon járunk, kb 3-4 fok, azaz annyira nyugatra vagyunk, mint Anglia dél-nyugati része. De nincs óraátállítás, ez furcsa, későn indul a reggel, későn kelnek az emberek, ide most kilenckor fog jönni a pék. Ehhez képest 21-22 órakor már csendet kérnek, pedig még a Nap is épphogy lement.

Nap nénije: parkolóőr, Zoli mondta neki, a fehér mellé állunk, jó?  Zoli magyarul beszél, közben mutogat, eddig mindent meg tudott magyarázni, pl. biciklidefektet, napi reggeli pékáruvásárlást, utánfutóproblémát, éttermi rendeléseket. Nap bácsija: a kempinges bácsi.