Utolsó napjaink egyike Franciaországban, de a
nyaralós napok közül mindenképpen az utolsó telt el ma. Napsütésre, közepes
szélre ébredtünk, éjjel kifejezetten meleg volt a szél miatt és még egy kevés
eső is esett. Mivel nem sikerült felhívni telefonon a kajakiskolát, személyesen
mentünk oda és volt is szabad kajak. Négyen mentünk el másfél órára két
hajóval, Zoli nem akart jönni, így volt, aki fényképezzen.
Úgy volt, hogy megkerülünk egy szigetfélét, de
kifelé haladva egyre erősebben hullámzott szembe. Mikor már eléggé
előrehaladtunk, egyszer csak láttuk, hogy még milyen hosszan kellene előre
menni, így visszafordultunk és mindjárt gyorsabban haladtunk a hátszélben. A
szigetfélét még egy keskeny sáv kötötte össze a szárazfölddel, itt átvittük
kézben a kajakokat és a másik oldalon is eveztünk egy kicsit, majd
visszafordultunk és a dagály miatt már nem kellett emelni a hajót. Zoli közben
utánunk jött a parton, így készültek képek is. Egyébként mindez hajónként 17
€-ba került.
Beszállás
A fiúk már ki sem szálltak, mi egy kicsit megtoltuk a hajót.
A kajakozás után vissza kellett menni a
kempingbe, mert nem mindenki gondoskodott magának száraz ruháról és a pólók
vizesek lettek. Ha már ott voltunk, csináltunk ebédet is, zacskós
fokhagymakrémleves és palacsinta lett. A palacsintát jobb híján alufóliába téve
serpenyőben átforrósítottam.
Délután Treguier-be mentünk el autóval, megnéztük
a történelmi belvárost, katedrálist, kolostori kerengőt.
Szerettünk volna még megállni Ploumanach-ban, hogy sétáljunk a világítótoronynál, de valami búcsús ünnepség miatt útlezárások, nagy tömeg, semmi parkolóhely nem volt. Ezt sajnáltam, szerettem volna még napsütésben megnézni a rózsaszín sziklákat.
Treguier főtere
A templomhoz kapcsolódó kerengő
Utcakép Treguier-ben
Szerettünk volna még megállni Ploumanach-ban, hogy sétáljunk a világítótoronynál, de valami búcsús ünnepség miatt útlezárások, nagy tömeg, semmi parkolóhely nem volt. Ezt sajnáltam, szerettem volna még napsütésben megnézni a rózsaszín sziklákat.
Visszaérve a kempingbe a délután-este tengeri
fürdéssel, szálláskereséssel másnapra, pakolással telt. Sens-ben fogunk aludni
egy motelben, le is foglaltuk. A pakolás olyan jól sikerült, hogy a három
ládából sikerült kettőbe összepakolni és a harmadikat összecsukni (egyelőre).
Amíg én szállást kerestem másnapra, a gyerekek élvezték a nagy hullámokat a parton. Ez az apadó víz.
Nap nénije: Treguier-ben a templomban a néni,
akivel nehezen értettük meg egymást, hogy miért kell fizetni és hol, és mi van
ingyen. Nap bácsija: aki enyhén megtolta a kajakunkat hátulról, mikor Noémivel
megfeneklettünk az átemelésnél evezés közben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése